ELEAI PARMENIDÉSZRŐL

Parmenidész Gondolkodni, mint az Istennő

Az eleai Parmenidész (Kr.e. VI-V. sz.) tankölteménye töredékekben maradt ránk.
A költemény irodalmi formába burkolt filozófiai tanítás. Értelmezése komoly nehézségekbe ütközik.
Elképzelhető, hogy a püthagoreusok tanításának nyomait is viseli, de róluk sajnos - írott anyag híján  - még kevesebbet tudunk.
A történet szerint Parmenidész egy istennőhöz utazik. Az istennő beavatja őt a kozmosz ismeretébe, és azt is elmagyarázza neki, hogy miért nem értik meg az egyszerű halandók a kozmosz rendjét.
A mai elemzések, éppúgy mint az enyém, arra törekszenek, hogy értelmes egészként rekonstruálják Parmenidész filozófiáját.
Ennek legnagyobb kihívása a költemény két látszólag szembenálló felének egyeztetése. A szöveg eleje az ún. igazság (alétheia) bemutatása, míg a hagyományos olvasat szerint a másik fele az ezzel teljesen szembenálló vélekedése a halandóknak (doxa).
Parmenidész megértése azért fontos, mert a klasszikus athéni filozófusok, Platón és Arisztotelész, felhasználják saját filozófiai rendszerükben.

Magyar Filozófiai Szemle, 2006/ 3-4. (253-308.o.)könyv ábra


Parmenidész Istennője - avagy út egy új típusú feminizmus feléjinjang

Az eleai Parmenidész (Kr.e. VI-V. sz.) tankölteményében egy névtelen istennőhöz megy el a filozófus, és az istennő avatja be őt a kozmosz, vagyis a világrend ismeretébe.
A különös istennő olyan motívum, amely érdekes lehet a feminista filozófiatörténeti kutatások számára is. A feminizmus nézőpontja tipikusan amerikai jelenség, tehát nem jellemző a magyar szakirodalomban. Lényege, hogy a hagyományos filozófiatörténeti olvasatokat kiegészítse egy sajátosan női szemlélet, vagy a nőiség fogalmának alkalmazása.
Parmenidész istennője - azaz valójában 3 névvel is jelzett istennő - egy ősi, mitikus "Nagy Anya" kultuszból eredhetnek. A "Magna Mater" az Élet és a Halál kozmikus körforgásának Úrnője. Így Parmenidész művének elemzése fontos adalék lehet a nőiség archetípusának értelmezéséhez.

doktorandusz dolgozat, megjelent az ELTE HÖK honlapján 2008. kattletölthető PDF formátumbanPDF


ARISZTOTELÉSZRŐL

Arisztotelész

(Kr. e. 384-322) - 2400 éve született a görög filozófia nagymestere. Arisztotelész maga Platón Akadémiáján tanult, majd saját iskolát alapított.
Az európai kultúra első tudományos stílusban alkotó filozófusa lett.
Műveiben jelen van a korabeli tudomány teljes palettája. Ezért is fontos az Arisztotelész-szövegek gondozása.

ARISZTOTELÉSZ FIZIKÁJÁRÓL

Kutatási területem: Az idő problémája és a geometria alkalmazása a fizikában

A pont jelentésárnyalatai Arisztotelész fizikájában

Arisztotelész Fizika című műve természetesen nem egyszerűen "fizika", hanem természetfilozófia. De mint ilyen megalapozza a mozgásról való tudományos gondolkodást. Például rögzíti az út, az idő és a mozgás kapcsolatát. Továbbá a kor geometriai tudását alkalmazza a mozgás ábrázolására, egyfajta kinematikára.
Ennek az alkalmazásnak fontos része a pont és a vonal fogalma. Ezeket a fogalmakat Eukleidész híres Elemek című matematikai összefoglalója előtt mutatja be. Ezért Arisztotelész műve igen fontos tudománytörténeti forrásunk.
Természetesen egy ókori görög írás tanulmányozása a görög nyelv ismeretét is megköveteli. Így ez a tanulmány bepillantást nyújt az eredeti görög nyelvű szöveg elemzésének nehézségeibe is.

doktorandusz dolgozat, megjelent az ELTE HÖK honlapján 2008-ban, majd a doktori disszertációm mellékleteként 2013-ban
kattletölthető PDF formátumbanpdf


múlt jelen jövőA pont, ami összeköti a múltat és a jövőt - érvelés a jelen köznapi felfogása ellen
(Arisztotelész: Fizika VI.3. 233 b33-234 a24)

A Fizika itt vizsgált érve sok száz év óta okoz nehézségeket az értelmezőknek. Látszatra akár logikai hibát is rejthet benne Arisztotelész nehézkes vagy hiányos fogalmazása.
A közvetlen szövegkörnyezet (mikrostruktúra) elemzése azonban kimutatja, hogy a mester itt saját teóriáját veti össze a közvélekedéssel, és éppen a közfelfogásban található a logikai hiba.
A távolabbi szövegkörnyezet (makrostruktúra) vizsgálata pedig megvilágítja, hogy a vizsgált szöveg egy nagyobb lélegzetű érvelés részét képezi, melynek során Arisztotelész saját teóriájának kimerítő bizonyítása után azért tarthatja fontosnak a közvélekedéssel való összevetést, mert a tudomány kiinduló tételeit szerinte össze kell vetni többek véleményével.

könyv ábraAsteriskos 4; ELTE BTK Doktori Iskolák Tanulmányai: Filozófiatudományi Doktori Iskola (39-72.o.), Budapest, 2013.
ISBN 978-963-284-334-6


folytonosságArisztotelész és a folytonosság
A folytonosság fogalmának mélystrukturális szervező ereje Arisztotelész Fizika c. művében és a belőle rekonstruálható természetfilozófiában

Doktori disszertáció 2013., védés 2014.

ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, antik filozófia program
témavezető: Dr. Bodnár István egyetemi tanár

Részlet a disszertáció összefoglalásából, a Doktori tézisekből:
"A disszertáció célja a folytonosság-definíció összefüggéseinek és komplexitásának feltárása. Ismert tény, hogy Arisztotelész fogalmazta meg először a folytonosság meghatározását úgy, hogy kapcsolatba hozta a végtelennel, mondván, hogy „végtelenül osztható a folytonos” (A/2, 185 b10-11). A Fizika egészében jelen van, még ha nem is feltűnő módon ez a definíció, mint egy alap, amire Arisztotelész felépíti a mozgás és változás elemzését. Az alap egyértelműen geometriai: a geometriai vonal folytonossága reprezentálja a mozgás idejének és útvonalának folytonos, azaz megszakítás, szünet, megállás nélküli jellegét.
A kutatás tárgya tehát elsősorban a folytonosságnak ez a mélyben rejtőző, mélystrukturális szervező ereje Arisztotelész természetfilozófiájában. A geometriai vonallal és ponttal alkotott analógia teszi lehetővé Arisztotelésznek, hogy az elődökhöz képest sikeresen és teljes részletességgel tárgyalja a természeti létezők mozgásának és változásának folyamatát, sőt a Fizika végén eljut az összes természeti létező mozgatásáért felelős első okig: az első mozdulatlan mozgatóig."

könyv ábraMegtekinthető az ELTE BTK honlapján kattDisszertáció PDF formátumbanpdfkattDoktori tézisek PDF formátumban


ARISZTOTELÉSZ ETIKÁJÁRÓL

* Az ELTE BTK Filozófia Intézete számára készített oktatási segédanyagok célja a legfiatalabb hallgatók számára megkönnyíteni a filozófiai szöveggel való első találkozást. Így nem új kutatási eredmény létrehozása volt a feladatom, hanem a szövegek egyszerű értelmezése.

A Nikomakhoszi Etika VIII-IX. könyvének elemzéseNikomakhoszi Etika

Arisztotelész legkedveltebb írása hosszú századokon át ez a fiához, Nikomakhoszhoz írt etikai mű volt.
A VIII. és IX. könyv témája a legnemesebb emberi erények egyike: a barátság (philia). A barátról végül is kiderül, hogy valójában második önmagunk. Továbbá nélkülözhetetlen az etika műveléséhez, mivel a jó ember a jó barátain, illetve velük együtt gyakorolhatja az erényes cselekedeteket.
"Arisztotelész tehát onnan indul ki, hogy a boldog embernek is szüksége van barátokra. De vajon mifélékre? Nyilván nem a barátság tökéletlen formáira, hiszen ő nem szorul külső javakra, vagy kívülről hozott gyönyörökre. Az a látszat, hogy egyáltalán nincs is szüksége barátokra, a barátság hétköznapi értelmezéséből ered.
Ám Arisztotelész szerint az igazi barátság valami egész másra irányul: nem külső javakra, hanem belső, azaz erkölcsi javakra. Amíg a külső javakat megszerezzük és ideig-óráig birtokoljuk, addig a belső javak a tevékenységben, azaz az erkölcsös cselekedetekben folyamatosan létrejönnek.
Ezért figyelmeztet a mester, hogy 'a boldogság nem egyéb, mint valamiféle tevékenység'
(1169 b 25-26)."
(az ELTE BTK Filozófia Intézet oktatási segédanyaga; 2006. nov.) kattletölthető PDF formátumbanpdf


A Nikomakhoszi Etika I-II-VI. könyvének elemzése

A híres etikai mű első könyvében a mester az etika meghatározásával foglalkozik: ennek feladata a boldogság, mint a legfőbb jó vizsgálata.
Az erények két fő fajtáját különbözteti majd meg, a II. könyvben vizsgálja az erkölcsi erényeket, a VI. könyvben pedig az észbelieket.

(az ELTE BTK Filozófia Intézet oktatási segédanyaga; 2008. jan.) kattletölthető PDF formátumbanpdf



Vissza a Filoszofi-ra fel a lap tetejéreFel a lap tetejére

vonal
vonal

PUBLIKÁCIÓS LISTA

könyv ábra

1. Gondolkodni, mint az Istennő
könyv ábraMagyar Filozófiai Szemle, 2006/ 3-4. (253-308.o.)


2. A Nikomakhoszi Etika VIII-IX. könyvének elemzése
PDF2006. az ELTE BTK Filozófia Intézet oktatási segédanyaga (PDF)
kattPDF letöltése


3. A Nikomakhoszi Etika I-II-VI. könyvének elemzése
PDF2008. az ELTE BTK Filozófia Intézet oktatási segédanyaga (PDF)
kattPDF letöltése


4. Parmenidész Istennője - avagy út egy új típusú feminizmus felé
PDF2008. ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, tanulmány (PDF)
kattPDF letöltése


5. A pont jelentésárnyalatai Arisztotelész fizikájában
PDF2008. ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, tanulmány (PDF)
kattPDF letöltése


6. A pont, ami összeköti a múltat és a jövőt - érvelés a jelen köznapi felfogása ellen
könyv ábra(Arisztotelész: Fizika VI. 3. 233 b33-234 a24)
in: Asteriskos. ELTE BTK Doktori Iskolák tanulmányai, 4. kötet/ 2013. pp. 39-72.
(ISBN: 978-963-284-334-6)


7. Arisztotelész és a folytonosság
könyv ábraA folytonosság fogalmának mélystrukturális szervező ereje Arisztotelész Fizika c. művében és a belőle rekonstruálható természetfilozófiában

Doktori disszertáció,
Budapest, 2013.
PDFletölthető PDF formátumban
kattPDF letöltése

A doktori disszertáció tézisei:
PDFkattPDF letöltése


A lista megtekinthető:a Magyar Tudományos Művek Tára honlapján

kattirány a www.mtmt.hu



TANÁRI PUBLIKÁCIÓK

tanár

jpg"Mi a filozófia?"
gondolattérkép

PDFHozzászólás a lelki nevelés hiányaihoz és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos pedagógiához 2010.
/MTA "Szárny és teher: konferencia az oktatási rendszer megújításáról", 2010. május 20./

kattPDF letöltése



ISMERET-
TERJESZTÉS

tanárLETÖLTHETŐ ELŐADÁS
* 2013. febr. ELTE BTK *

A pont, ami összeköti a múltat és a jövőt,
avagy érvelés a jelen köznapi felfogása ellen

pdfkattPDF letöltése



KONFERENCIA ELŐADÁSOK

alma ábra

* 2007. máj. 3-5. (PPKE Piliscsaba) "Filozófia és tudomány az ókorban" konferencia,
előadásom:
"Arisztotelész fizikájának egy geometriai érve: a pont-pillanat metakinematikai fogalma"

gomb

* 2008. márc. 8. (ELTE BTK, Budapest) "Mi, fiatal ókorosok" doktorandusz-konferencia,
előadásom:
"Parmenidész istennője"

gomb

* 2009. okt. 9-10. (PPKE Piliscsaba) "Nemlét, képmások és hamisság az antik filozófiában" konferencia,
előadásom:
"Pleon esti - teljesen lenni/ teljességben lenni. A fr.16. fordítási nehézségei és Parmenidész ontológiájának rekonstrukciója"

gomb

* 2013. febr.22. (ELTE BTK, Budapest) "Amiről lehet beszélni" doktorandusz-konferencia,
előadásom: "A pont, ami összeköti a múltat és a jövőt - érvelés a jelen köznapi felfogása ellen"